7. évfolyam
|
A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPJAI
|
|
A SZÖVEGSZERKESZTÉS ALAPFOGALMAI
A személyi számítógépek első, igazán forradalmi hatása a szövegszerkesztés területén volt érezhető a napi munkában. Ma a gépek 80%-án csak ez a tevékenység zajlik, ennek következtében a hagyományos írógép szinte eltűnt.
A szöveg
 szerkesztésére olyan alkalmazás képes, amelyben lehetőség van betűkből, számjegyekből, írásjelekből, gyűjtőnéven karakterekből álló szöveg bevitelére, tárolására, a bevitt szöveg javítására, részei keresésére, cseréjére, mozgatására, másolására, nyomtatására. A felsorolt szerkesztőprogram-funkciók mellett a szövegszerkesztő a szöveg formázására is alkalmas, az erre vonatkozó jellemzőket is képes tárolni a szövegtest mellett.
Keress olyan konkrét alkalmazásokat, amelyek szerkesztőprogramok, és olyanokat is, amelyek szövegszerkesztők!
A szövegszerkesztők használatához néhány nyomdai alapfogalmat ismerned kell. A betűk méretét nyomdai pont (pt)egységben szokás megadni. Egy pont kb. 0,35 milliméter.
A sortávolságot li, sor
egységben szokás mérni. Az 1 li = 12 pt, azaz 0,42 cm. Az 1 pica szintén 12 pt.
A nyomtatók többsége képes különálló lapokra, valamint összefűzött papírlapokra (leporellóra) is nyomtatni. Az első általában az A4-es jelzésű lap, aminek szélessége 210 mm, magassága 297 mm. A leporelló
szélessége 240 mm a perforációval együtt, míg hossza 304,8 mm. A leporelló hasznos felületét általában inchben szokás megadni, ez 8,5 ´ 12 inch, azaz 216 ´ 304,8 mm.
SZÖVEGEGYSÉGEK
Dokumentumnak nevezünk egy teljes, összetartozó szövegállományt. Például egy levél, egy önálló cikk, vagy egy 800 oldalas regény is egy dokumentum
.
Érdemes felfigyelned arra, hogy a következőkben felsorolt fogalmak többsége megfelel a magyar nyelv azonos nevű egységeinek. A pontos számítástechnikai meghatározások viszont nem mindig azonosak a magyarórán használtakkal!
A dokumentumon belüli kisebb egység a fejezet vagy szakasz(section). A fejezet bekezdésekből, más néven paragrafusokból áll (paragraph). A bekezdésen belüli egység – a legkisebb formázható rész – a karakter
(character).
Karakter
A karakter a legkisebb egység, amely betű
, számjegy vagy írásjel lehet. Speciális feladatú karakter a szóköz. Vedd észre, hogy két szomszédos kurzorpozíció közé csak egy karakter kerülhet! |
|
Hallottad már?
A Magyar értelmező kéziszótár szerint a„szövegszerkesztők azok a programok, amelyeknek elsődleges feladatuk, hogy lehetővé tegyék billentyűzet
segítségével a szövegek bevitelét, szerkesztését, módosítását, eltárolását és kinyomtatását. A szövegszerkesztő programok tipikus alapfunkciói közé tartozik például a kijelölt szövegblokkok kivágása, beszúrása, illetve áthelyezése, vagy egy adott szövegrészlet szövegbeli előfordulási helyeinek megkeresése.” |
|
Szó
A szó a szöveg két szóköz közötti része. A szöveg bevitelénél vigyáznunk kell arra, hogy a szavak közé írt írásjel önmagában nem elválasztó szerepű, mivel a szöveg tördelésénél a szerkesztők többsége nem választja el automatikusan az írásjeleknél a szavakat. A következő szabályokat éppen emiatt célszerű megszívlelni. A . , ; : ! ? % és a csukó zárójelek, mint a” ) ] } jelek előtt nem hagyunk szóközt, hogy azok az elválasztásnál az előttük álló szóhoz ragadjanak. Utánuk azonban írunk szóközt. A nyitó zárójelek, mint a „ ( [ { előtt írunk szóközt, és utánuk nem, azaz a következő szóval ragasztjuk össze őket. A gondolatjel előtt és után is kell szóközt tenni! A szó nem formázási, hanem kijelölési egység, karakterként kell formázni.
|
Mondat
A mondat két mondatlezáró írásjel közötti rész.
A jelek: . ! ?. Kijelölhető egység, karakterként kell formázni.
Bekezdés
A bekezdés a szöveg két bekezdésvégjel közötti része. Ezt általában az
 billentyű leütésével írhatjuk be a szövegbe. A dokumentumbeli jele többnyire ez: ¶. Az új sor kezdéséhez nem kell -t ütnünk, a szövegszerkesztők automatikusan nyitnak új sort, ha több betű már nem fér el az adott sorban. Gyakran van szükség új sor kezdésére a sor betelte előtt. Ezt a  lenyomásával kérhetjük. Ennek jele a  . (Ez nem jelenti új bekezdés kérését.)
Fejezet (szakasz)
A fejezet lehet egyetlen bekezdés, de a teljes dokumentum is. Akkor célszerű új fejezetet nyitni, ha annak jellemzői eltérnek a többi rész jellemzőitől, például más hasábszámú a szöveg, más a lapméret, margóbeállítás stb.
Dokumentum
A dokumentum a teljes szöveg, a fenti részekből áll össze.
A LAP ÉS A BEKEZDÉS JELLEMZŐI
A margókon belüli rész a szövegtükör, az a terület, amelyre általában írni szokás.
A behúzás a margóhoz képest értendő. A bekezdés első soraáltalában külön mozgatható, ekkor a behúzott szélhez kell már viszonyítanunk, így ha kijjebb esik a bekezdés többi részénél, akkor negatív mérőszámú.
A lábjegyzet a szövegtükrön belül helyezkedik el, a többi résztől elválasztó vonala automatikusan jön létre.
A kötési margó
1 cm körüli szélességű, a normál margón felül értendő. Kétoldalas dokumentumok esetén automatikusan hol a bal, hol a jobb margóhoz csatlakozik, szokásos esetben a páros oldalnál jobbról, páratlan oldalnál balról.
MŰVELETEK A DOKUMENTUMMAL
A dokumentummal, mint speciális adattípussal a szövegszerkesztők jól meghatározott műveleteket végeznek. Minden
szövegszerkesztőnek képesnek kell lennie új dokumentum létrehozására, mentésére, már létező dokumentum behívására és módosítására, a kész dokumentum nyomtatására. |
|
Hallottad már?
A Word első verziója 1983-ban jelent meg, azóta több vetélytársa is feltűnt, majd eltűnt. Ez a verseny igazából jót tett a programnak, számos olyan szolgáltatással bővítették, amely kényelmesebben használhatóvá és hatékonyabban alkalmazhatóvá tette.
|
|
Legtöbben a Microsoft Word szövegszerkesztőt használják. Miért ezt? A Word sok erénnyel rendelkezik, de a legfontosabb, hogy szinte minden más szerkesztő felismeri a formátumát. A magyar nyelvű változat emellett megbízható, kellő anyanyelvi támogatással rendelkezik, kezelése egyszerű és gyorsan megtanulható.
|
|
|
A tanulás során gondolj arra, hogy a Word, az első megjelenése óta több lényeges változáson ment keresztül, s különböző verziói sem azonos módon kezelendők. Más szövegszerkesztők is hasonló lehetőségeket biztosítanak, ezért a tevékenységet tanuld meg elsődlegesen, és ne a hozzá tartozó parancs kiadási módját, hogy később a verzióváltásnál, áttérésnél ne legyen sok problémád.
|
|
A formázott szöveg megjelenítésének módja is fontos. Az utóbbi években a felhasználók a nyomtatási kép előzetes megjeleníthetőségét is elvárják, ezt a szolgáltatást az angol szavak kezdőbetűiből létrejött szóval WYSIWYG
-nek hívják(What You See Is What You Get, azaz Amit látsz, azt kapod).
A másik fontos elvárás a szövegrészekkel elvégezhető műveletekre vonatkozik. A szerkesztőnek tudnia kell egy kijelölt szövegrészt törölni, áthelyezni, átmásolni. Az utóbbi két műveletet legtöbb esetben az úgynevezett zseb (vágólap vagyscrap) használatával oldják meg. Az áthelyezésnél a zsebbe kerül át a szöveg, az eredeti helyéről törlődik, míg a másolásnál az eredeti is megmarad. Ezután az eltárolt szöveg tetszőleges számú alkalommal beilleszthető a zsebből a dokumentumba. Fontos tudnod, hogy a zseb tartalmát egy újabb zsebbe helyezett szöveg kitörli.
További kényelmi lehetőség minden fejlettebb szövegszerkesztőben, hogy az utoljára elvégzett néhány formázási műveletet vissza lehet vonni, ha ezek eredménye nem tetszik, vagy mégsem szükséges, például véletlen elütés miatt következett be.
A SZERKESZTÉS LÉPÉSEI
A fenti sorrend betartása ugyan nem kötelező, de ajánlott, főleg hosszabb, sokféle formázást tartalmazó szöveg készítésénél.
|
 KÉRDÉSEK, FELADATOK |
||||||||||||||||||||||||||||
 Hogyan lehetne leírni gyorsan azt százszor, hogy „Holnapra mindenből készülök.”? |
|
KARAKTER FORMÁZÁSOK
|
|
|
Elhatározzuk, hogy egy ünnepségre a meghívót magunk készítjük el.
Néhány felirat is kell a meghívóra, ezeknek a szöveges elemeknek a formázását tekintjük át.
A rajzprogramot használva láttuk, hogy szöveget is el tudunk helyezni a képen. Ez a szöveg
bizonyos jellemzőkkel rendelkezett.
A legalapvetőbb jellemző a szöveget alkotó betűk típusa.
A nyomdászok által használt, korábban kézzel metszett, majd ólomból öntött betűkhöz hasonlóakat használunk ma is. A Windows alkalmazásai számára számtalan betűtípust, más néven fontot készítettek.
Az alaptípusok között szerepel a Times New Roman, egyszerűbb formájú a Courier New nevű, ami az írógép betűit utánozza. A kettő közti átmenet az Arial, ami kicsit szögletes, lezárás nélküli betűtípus, a kézzel írt nyomtatott betűinkhez hasonlít inkább.
Tudod-e, mit jelent e nevek mögött a CE és Cyr rövidítés? Nézz utána a Windows Súgójában!
|
|
Egy dokumentumban többnyire csak egy-két betűtípust szokás használni. A kiemelésre inkább a betű
stílusát szokták használni. Ez lehet félkövér, dőlt, aláhúzott, kis nyomtatott, CSUPA NAGYBETŰS, esetleg áthúzott, de több stílus is egyszerre.
Melyik stílus készíthető el írógéppel is?
|
|
A betűk mérete is fontos jellemző. A nyomdászok régebben a cicerót használták mértékegységnek, ami az M betű magasságát és szélességét is megadta. Egy ciceró egy hatod hüvelyk
, azaz kicsit több, mint 4 mm. Ma már nem használjuk, és inkább nyomdai pontban számoljuk a méreteket, ahol egy ciceró 12 nyomdai pontnak felel meg. Ez  ,  – azaz egy cicerónyi –  betű.
Mekkora pontosan egy nyomdai pont? Egy hüvelyk mekkora is cm-ben?
|
|
A dokumentum
formázásakor célszerű arra gondolni, hogy a 12 pontos szöveg jól olvasható, de aki most tanul olvasni, annak a 16 pontos megfelelőbb. Ha tömör összefoglalót készítesz, akkor a 6 vagy 8 pontos is nagy lehet, mert esetleg még e méretben is kevés szöveg fér el egy lapra. Az olvasható betű mérete azonban korlátozott: a legjobb nyomtatóval készítve is a 4 pontnál kisebb betű már nehezen olvasható.
Plakátokon persze igen nagy betűk is lehetnek, akár több száz pontosak.
|
|
Mekkora betű látszik olvashatóan tíz méterről?
|
|
A betűk színe is érdekes lehet, főleg plakátok, meghívók esetén. Bátran használd a színeket, de ügyelj arra, hogy nem mindig szerencsés túlságosan rikító színeket használni!
A betűk egymástól való távolsága is lényeges.
 ,  . Utóbbi nem túl szép, de néha szükség van erre is, például akkor, ha éppen egy betű csúszna át a következő sorba. |
|
|
KÉRDÉSEK, FELADATOK |
||||||||||||||||||
|