8. évfolyam
|
BEMUTATÓKÉSZÍTÉS POWERPOINTTAL
|
A Varázsló elkészíti a vázlatot, és ügyel a megjenési forma kiválasztására is
Egy új bemutató készítését célszerű az Előadás-tervező Varázsló segítségével megoldanunk. A Varázsló számos jól bevált előadásformát ismer, és segít a leghatékonyabbat kiválasztani az előadáshoz.
Ha
 a bemutató felépítésében bizonytalan vagy, akkor is segít a Varázsló. Legyen például a feladat egy kiselőadás elkészítése, amely a robotokról szól. A választható minták közül ez az oktatás témakörhöz áll legközelebb.
A terület kiválasztása után az előadás időtartamát kell eldönteni. Úgy számolhatsz, hogy kb. másfél percnyi szöveg
tartozik egy diához. Ha 15 percig beszélsz, akkor 10–12 diakockát kell készítened.
A következő fontos döntés az, hogy élőszóval kíséred-e a bemutatód, vagy azt nélküled is érthető formában, kísérő szöveg nélkül, automatikusan vetítve akarod elkészíteni.
A szerkesztett dia mellett a szöveg és megjegyzés is segít a munkában
A mi esetünkben legyen élőbeszéddel kísért a bemutató, de készítsünk emlékeztetőt a hallgatóságnak!
Az emlékeztető készítése azért is ajánlatos, mert az előadásunk anyagát írásban is megkapják, és míg beszélünk, addig saját jegyzeteikkel azonnal ki is egészíthetik az általunk már leírtakat.
Ha mindezt eldöntöttük, folytathatjuk a munkát a Varázslóval. Ez elkészíti az előadás felépítésének általános vázát. A javasolt címszavakat és témafelvetéseket érdemes komolyan venned, mivel ezek sokéves tapasztalat alapján születtek meg.
DIÁK KÉSZÍTÉSE
Munkánk áttekintését, kialakítását a különböző nézetek segítik. A megjelenítendő szöveget célszerű Vázlat ablakban megírni, míg a Diarendező inkább a sorrend és a kész diák vetítési jellemzőinek beállítását szolgálja. Egy dia kialakításánál a Dianézet a legkényelmesebb.
Diák alapelrendezései
A legnehezebb azt eldönteni, hogy mi kerüljön az egyes diákra. Segíthet az, ha az anyaggyűjtés során készített jegyzeteidet rendezed és csoportosítod úgy, hogy résztémák alakuljanak ki. Egy diára ne kerüljön 8–10 sor
szövegnél több, illetve ne írj 20 pontos betűnél kisebb mérettel sohasem, mert az nem lesz már jól olvasható. Arra is érdemes figyelned, hogy a háttér és a feliratok színei kontrasztosak legyenek.
A szövegszerkesztőben már megismert formázási lehetőségek itt is a rendelkezésedre állnak. Ezek alkalmazásánál viszont gondolj arra, hogy ezek kiemelő szerepe csak akkor érvényesül, ha csínján bánsz velük! A túl sok szín, a sok stílus, betűtípus inkább elvonja a figyelmet, és a munkád rendezett, egységes kinézetét kusza zagyvasággá torzítja.
Vetített előadás esetén sötét háttéren világos betűszínnel szokás dolgozni, míg a papírra szánt emlékeztető esetében a világos háttéren lévő sötét betűk olvashatók jobban. Gond lehet az is, hogy míg a bemutató színes, addig az emlékeztető fekete-fehér színű, ahol máshogy érvényesülnek a kontrasztok.
A különböző diaalapok számos bemutató alapján kialakított elrendezéseket mutatnak be. Kezdő felhasználóként célszerű ezekből választanunk új diát. A szokásos elrendezések használata nem feltétlenül teszi unalmassá a bemutatót, sokkal inkább az áttekinthetőséget, egységes megjelenést segíti.
A legtöbb bemutató első diája a címdia. Ezen a bemutató címe, készítőjének legfontosabb adatai láthatók.
A példánk második diája a cím mellett szöveget és egy képet tartalmaz. Az alaphelyzetet módosíthatjuk, a minta alapján felkínált keretek szabadon átméretezhetők, mozgathatók. A diára kerülő szöveget ugyanúgy formázhatod és igazíthatod, mint azt a szövegszerkesztésnél már megszokhattad. A bekezdések alapértelmezetten felsoroltak. Ez is a vázlatjelleg miatt van.
ÁBRÁK A DIÁKON
A mintaelrendezések között láthatod, hogy több ábrát tartalmazó elrendezés is van. Elhelyezhetsz a dián rajzot, képet, de még mozgóképet is levetíthetsz. A beillesztett ábrák tulajdonságait a legegyszerűbben úgy módosíthatod, ha rajtuk állva a jobb egérgombbal megjeleníted a saját menüiket.
A bemutatót ugyan érdekesebbé teszi, ha képeket is alkalmazunk, de érdemes átvizsgálni alaposan a rendelkezésre álló képanyagot, melyik alkalmas ténylegesen a kivetítésre. Általában érvényesül az a szabály, hogy a leggyengébb minőségű kép határozza meg az összbenyomást.
Rajzokat saját magad is készíthetsz. Ekkor olyan elemekkel találkozhatsz, amelyeket a Paint programban már megismertél, de az itt készített rajzok úgynevezett vektorgrafikus rajzok lesznek. Ennek nagy előnye, hogy később is elemenként külön-külön módosíthatók, alakíthatóak. A kész ábra mozgatása viszont körülményes, mert ha nem minden részletet jelöltél ki, akkor széteshet a rajzod. Ezt elkerülheted, ha egyesíted az elemeket.
A diák összeállítása után elkészítheted a végleges vázlatdiát, illetve a rendszerező és a forrásdiát is.
A Rajz menü
ikonjai
KÍSÉRŐ SZÖVEG
Ezután az előadás szövegének elkészítése következhet. Megjegyzéseket írhatsz minden diához külön is, de célszerűbb először ezek alapját egyben is elkészíteni. Ezt akkor fontos az egyes diákra lebontani, ha a bemutatót a későbbiekben élőszavas kíséret nélkül is megtekinthetik. Sőt ez a későbbi felhasználás szempontjából is hasznos, mert így könnyebb lesz a források megkeresése, a dia készítéséhez tartozó gondolatok felidézése.
Diarendező nézetben könnyű a diák sorrendjét módosítani, új diát beszúrni vagy a feleslegeset törölni
A diák szövege tömör, hisz ez csak a lényeget vázlatpontokban kiemelve szól az előadás anyagáról. Ennek ellenére ne essünk túlzásba a kísérő szövegben sem: a túl terjengős leírás unalmassá, követhetetlenné teszi az előadást.
Az előadás szövegét hasonló módon szerkeszthetjük, mint a szövegszerkesztőben. A Vázlat nézetben az általánosan alkalmazott alapformázásokat végezzük el, mert a többi korlátozott.
KÍSÉRŐ NYOMTATÁSA
Az elkészített előadáshoz utolsó lépésként elkészítjük a segédleteket. Nem kell minden diát kinyomtatnunk, ki is választhatjuk a fontosabbakat, és dönthetünk arról is, hogy színes, szürke árnyalatos vagy éppen fekete-fehér lesz-e csak a dia.
Az emlékeztő tartalmazhat csak diát, ez általában az előadónak szól. Ekkor rákerülhet a megjegyzés is. A hallgatóságnak a jegyzetelés megkönnyítésére a diák mellé vonalazást is nyomtathatunk.
|
 KÉRDÉSEK, FELADATOK |
||||||||
|
|
VETÍTÉSI BEÁLLÍTÁSOK
Az élőbeszéddel kísért előadás során gyakran felmerül az igény arra, hogy a hallgatóság ne lássa azonnal a teljes diát, hanem csak abban az ütemben, ahogy azt az előadó szeretné. Ennek megoldására született meg a dia animálásának lehetősége. Animálni szinte mindent lehet a bemutatókészítőkben, ami önálló egységként megadható.
DIA ELEMEINEK ANIMÁLÁSA
Nézzük meg például a bevezető dia felsorolást tartalmazó szövegdobozának animálását!
Szeretnénk, ha a kérdések soronként jelennének meg az egérrel való kattintásra, illetve az éppen soron következő kérdés vörös színű legyen. Az egyes sorok megjelenését kísérje hang is.
|
|
Jó, ha tudod!
A megjelenést kísérő hangok alkalmazásával érdemes csínján bánni, mert nagyon hamar idegesítővé válhat az állandóan felhangzó csörgés vagy éppen a lövésszerű hang. A hallgatóság nagyon hamar zokon veszi a minden betű
megjelenését kísérő írógép hangot.
Egy korábban elkészített hangállományt is választhatsz kísérő hangnak. Ez alkalmas arra, hogy szöveggel kísérve tárold el a bemutatódat, ha az objektumokhoz tartozó szöveget külön előre rögzíted.
|
|
Lehet, hogy kicsit hosszúnak tűnik a kívánságlista, de mindez a Diavetítés/Animáció
testre szabása... egyetlen menüben megoldható!
Elsőként ki kell választani azt az elemet – szakszóval objektumot –, amit animálni akarunk. Ez a Szöveg 2 lesz esetünkben. Ezután elérhetővé válik az alsó rész.
Az Időzítés fülön állíthatjuk be a kattintásra való megjelenést. Ha
több elemet is animálni akarsz, akkor a megjelenési sorrendjüket itt adhatod meg.
Ezt követően a Kivitelezés fülre kattintva megjelenik a többi beállítási lehetőség. Az első a megjelenés módja, illetve azon belül annak iránya. Alatta az ezt kísérő hang választható ki.
A színek beállításánál vigyázni kell, mert a dia eredeti, animálás előtti szövegének kell pirosnak lennie, míg a megjelenés utáni szín lesz a fekete.
|
A Szöveg megjelenése részen állíthatod be, hogy a bekezdések egyszerre vagy részekben jelenjenek-e meg, illetve az alpontokat is tartalmazó felsorolások külön-külön soronként legyenek-e kezelve. Az elkészített animációt ki is próbálhatod előnézetben.
AKCIÓBEÁLLÍTÁSOK
A diák kötött sorrendjétől is eltérhetsz, ha akcióbeállításokat végzel. Ezzel a hiperhivatkozásnak nevezett lehetőséggel élhetsz akkor is, ha egy másik bemutatóra vagy éppen egy forrásként megadott weblapra akarsz átlépni.
Azt is beállíthatod, hogy az esemény ne csak egy kattintásra, hanem az egér
áthaladására is megtörténjen. Ugyancsak itt állítható be az, hogy kiválasztásra egy külső programelinduljon.
DIAVÁLTÁS ANIMÁLÁSA
Az egymást követő diák váltását is szabályozhatod. Ezt az áttünésnek nevezett effektust a Diavetítés/Áttűnés menüjében vagy a Diarendező nézetben állíthatod be. Az első esetben a minta révén azonnal láthatod a kiválasztott effektust.
Szorosan időhöz kötött bemutató esetén érdemes a továbbítás módját automatikusra állítani, hogy véletlenül se fuss ki a rendelkezésre álló időből.
A beállításaidat rögzítheted egyetlen diára vagy a teljes előadásra is.
A sok diát tartalmazó előadás diáinak egyenként szükséges mutatási idejét elég nehéz beállítani, sok gyakorlat kell hozzá. Ezt segíti az Időzítéspróba, amelynek ikonját a Diarendezőnézetben láthatjuk. Ezt kérve a diasor vetítése alatt egy stopper méri az eltelt időt, és a kísérő szöveg
elmondása után a dia továbbításakor feljegyzi annak vetítési idejét. Emellett a teljes előadás időtartamát is megadja. Az időzítéspróba akkor is hasznos, ha kattintással továbbítod a diákat, mert segít pontosan meghatározni az előadás időtartamát.
A Vetítési beállítások menüben akár végtelenített lejátszást is kérhetsz más lehetőségek mellett.
|
|
KÉRDÉSEK, FELADATOK |
||||||||
|