6. évfolyam
KÉPFELDOLGOZÁS
|
A RÖGZÍTETT JELEN (OLVASMÁNY)
A fényképek, a tévé és a filmek már mindennapi részei az életünknek. De mióta is? Erről szól ez a lecke.
1816. május 9-én Joseph Nièpce elkészíti az első fényképet, amit tartósan rögzíteni is tud. Egy kép készítése ekkor még tűző napsütésben is több óra, de már azon gondolkodnak, hogyan lehetne állóképekből mozgást létrehozni!
1832-ben Joseph A. F. Plateau és Simon Stampfer egyszerre, egymástól függetlenül feltalálja, hogy ha egy forgó tárcsa nyílásain keresztül néz egymás után több képet, az a mozgás érzetét kelti.
1860-tól a fényképezés már üzletté válik. Még csak a külön fotólemezekre való egyes képkészítés lehetséges, bár 1857-ben elkészül az első fotómontázs.
1880-tól Eadweard Muybridge sorozatfelvételeket készít, amit egy ötletes szerkezettel kivetítve a falra mozgás érzetét kelti a nézőben. Ehhez másodpercenként legalább 12 képet kell látnunk – állapítja meg.
1884-ben a Kodak alapítójának, George Eastmannek köszönhetően megszületik a tekercsfilm.
Ugyanebben az évben Paul Nipkow kitalálja, hogyan lehet képet továbbítani. Ehhez a képet csigavonalban elhelyezett résekkel részekre bontja, és a részek fényességét továbbítja áram formájában. A fogadónál a megérkező jel erősségétől függően megvilágított lemezen az azonos módon forgó csigavonal résein újra kialakul a kép.
|
1890-ben Étienne Jules Marey már nem papírra, hanem átlátszó celluloidszalagra rögzíti a képeket.
1895. december 28-án Párizsban a Lumière fivérek megnyitják az első mozit, ahol Edison 1891-ben feltalált filmfelvetítőjéhez hasonló gép működik. Mindkettő a celluloidszalagot használja. Az első filmek 35 mm szélesek, és perforált szélűek. Érdekes, hogy 46 kép/ms a vetítés sebessége, így az első film csak 15 másodpercig tartott!
Számold ki, hány képkockás volt az első film!
Fél év múlva, a Millenium idején, már Magyarországon is voltak mozik.
Nem telik el egy év sem, Edison már megoldja, hogy a képek mellett a hangot is rögzítsék a felvételekhez. A másodpercenkénti képszámot csökkentik.
1897-ben Karl Ferdinand Braun kifejleszti az első televíziós vevőkészüléket.
1907-ben újra a Lumière fivérek lépnek a színre: kifejlesztik a színes fotók készítési technikáját.
1928-ban indul útjára a televíziózás Angliában. Február 8-án John Logie Bairdnek sikerül Londonból képet továbbítani New Yorkba. A berendezés alapja Mihály Dénes Telehorja.
1935-ben indul el Berlinben az első teljesen elektronikus elven működő televízióadás. A heti háromszor 2 órás műsort filmről adják, amit 180 sorra bontva továbbítanak.
1941-ben az USA-ban az adás 525 soros, másodpercenként 30 képpel. Európában ezzel szemben 25 képet adnak, de 625 képsorra bontva. A két szabvány közötti eltérés oka, hogy a hálózati áram frekvenciájához igazodva egy ütemre csak fél képeket adnak, így két ütem alatt továbbítják külön-külön a kép páros, illetve páratlan sorait. Ez lesz később a 4:3-as oldalaránnyal az elfogadott televíziós szabvány.
|
1951-ben fejlesztik ki az USA-ban a képmagnót, amely képes mágnesszalagra rögzíteni az adást. A készülék 5 év múlva kerül csak kereskedelmi forgalomba.
1961-ben alakul ki a PAL rendszer, ami az adás színhibáit ki tudja küszöbölni. Hazánkban sokáig ennek egy változatát használjuk.
1981 óta tervezik a HDTV szabvány bevezetését. Ez 1920×1080 képpontra bontott kép továbbítását jelenti. Az 1080p jelzésű minden sort, az 1080i jelzésű pedig váltott soros képtovábbítást jelöl. A HD Ready megjelölésű készülékek legnagyobb része maximum 1366×768 képpontos, erre a méretre zsugorítják a teljes értékű HDTV adást.
Hosszúra nyúlt csatározások után az új képtárolási rendszerjavaslatok közül a Blu-ray Disc nyert, a Toshiba által kifejlesztett HD DVD-je alulmaradt.
|
![]() |
||||
|
KIRÁNDULÁS A VADASPARKBA
|
A Vadasparkban készült fotókat letöltheted a könyv honlapjáról. (https://www.informatika.hu)
|
Itt a tavasz, és a jó idővel együtt egyre inkább kedvünk támadhat kirándulni is. Sok iskolai csoport kedvenc kirándulási célpontja a Szegedi Vadaspark. A Park honlapjáról előzetesen tájékozódhatunk a nyitvatartási időről, a belépők áráról, és a parkban való idegenvezetés díja is megtudható.
|
A kirándulás során szinte biztos, hogy sokan készítenek majd képeket, ki profi fényképezőgéppel, ki inkább mobiltelefonnal. A mai készülékek egy része képes filmet is rögzíteni, igaz nem túl jó minőségben, de emlékként megfelelnek ezek a felvételek.
Milyen felbontásban és formátumban tud fényképet és filmet készíteni a te készüléked?
A kirándulás során elkészült képeket és a rögzített videókat célszerű összegyűjteni, rendezni, a különböző gépekkel készített képeket egységesíteni.
|
Készítsünk az iskolai kiránduláson készült képekből, videókból mindenki által megtekinthető összeállítást!
|
Ne felejtsd el, hogy bizonyos fényképezőgépek, illetve mobiltelefonok speciális kábelt használnak a számítógéphez való csatlakoztatáshoz. A számítógépre való áttöltéshez egy eszközkezelő programot is telepíteni kell előzetesen, vagy ez automatikusan telepítődik az első csatlakoztatásnál.
|
A feladat megoldásának első lépése a képek összegyűjtése. Ezután az összegyűlt anyag megtekintését, feldolgozását kell elvégeznünk. Erre a feladatra használjuk az ingyenesen letölthető XnView programot!
|
Egy elfektetett képből kell a lehető legnagyobb álló képet készítenünk. Hányad részét tudjuk az eredeti képnek átmenteni a kivágással? Segít az ábra!
Az elforgatott kamerával rögzített képet ikonnal vagy gyorsmenüből is elforgathatjuk. Figyeljünk arra, hogy az elforgatás vagy a tükrözés a teljes képre fog vonatkozni, mivel a részeket az XnView az általunk használt verziójában még nem tudja külön kezelni.
Fényképkészítés közben nem mindig ügyelünk arra, hogy hol fogjuk megnézni a képeinket. A számítógép és a tévé, úgynevezett fekvő- vagy tájképtájolásban jeleníti meg a képeket a teljes képernyőt kihasználva. Az elforgatott álló képek vetítésekor ezeknek a két oldalán fekete sáv fog megjelenni!
Képek átnevezése
A fényképezőgépek igen különböző módon nevezik el az elkészített képeket. A képek kiválogatása, alapvető átalakítása után praktikus, ha a témára, készítőre vagy egyéb közös jellemzőre utaló névvel azonosítjuk a gyűjtemény tagjait. E feladat gyors és egyszerű elvégzésére szolgál a csoportos átnevezés lehetősége.
Az átnevezés ebben a verzióban nem teljesen tökéletes: az első képet nem sorszámozza be, és a kezdés értékét is hiába állítjuk át, az mindig 01 marad. A másik lehetséges probléma, hogy ha véletlenül videót is kijelöltünk a képekkel együtt, akkor a kiterjesztést is egységesíti. Ezt elkerülhetjük, ha a kiterjesztés
![]()
Az első képet külön kell átneveznünk. Ehhez válasszuk ki a képet, majd az F2 billentyűt nyomva a megnyíló ablakban átírhatjuk a fájl
![]()
Mielőtt az egyes képeket tovább javítgatnánk, alakítanánk, nézzünk meg még egy igen hasznos szolgáltatáscsoportot!
Méretezés
|
Az arány megtartása kapcsolót kiemelve a képet torzíthatjuk, érdekes hatásokat érhetünk el így.
|
A különböző fényképező eszközökkel készített képek más és más méretű képet készítenek, ezért ezeket célszerű azonos méretűvé tenni, vagy éppen azonos kivágást készíteni a nagyobb képekről.
|
Egy kép átméretezését úgy végezhetjük el, hogy a képet megnyitjuk teljes ablakméretre, és a menüből vagy a Shift-S billenytűparanccsal előhívjuk az átméretezés ablakát.
Figyeld meg, hogy hányad részére csökken a kép területe, ha 25%-ára, azaz negyedére csökkentjük a szélességét és a magasságát!
|
Több kép együttes átméretezéséhez az Eszközök menü Konvertálás… pontját kell megnyitnunk. Elsőként a kijelölt fájlok listáját látjuk, majd az Átalakítások fülre kattintva kell kiválasztanunk a Kép ágból azÁtméretezés pontot.
A méret megadásánál segít a kettős nyílra kattintva megjelenő mérettábla.
Ugyanezen ablak másik hasznos pontja a szöveg
![]()
Hogyan lehet egyetlen képet feliratozni? Milyen beállításokkal készülhetett az oroszlános kép felirata?
|
Házi feladat
|
||||
|
A kiválogatott, átalakított képeket most már megtekinthetjük diavetítésszerűen, illetve távol lévő ismerőseinkkel is megoszthatjuk weblapon keresztül. A következőkben a program
![]()
Diavetítés a képekből
A letöltött képek között biztosan lesznek korábban készültek is vagy oda nem illők, illetve ha több kép is készült egy állatról, akkor elegendő a legjobbat megnézni. A vetítéshez elég elsőként a képeket kiválasztani. Itt is használhatjuk a Shift billentyűt egy összefüggő rész elejének és a végének kiválasztásához, és a Ctrl billentyűt a különálló képek kijelöléséhez.
Ha
![]()
A másik lehetőség a munkánk tárolására a látványt rögzíti, és ráadásul az eredeti képekre és az XnView programra sem lesz később szükség, hogy a vetítést megnézzük. Ehhez a munkánkat az Exe/Src létrehozása… gombra kattintva tároltatjuk el.
|
Figyeld meg, milyen szélesség, magasság arányúak a képeid, és ugyanezt az arányt használd itt is!
|
Képnézegető weboldal készítése
A kiválasztott képekből hasonlóan készíthetünk webgalériát is, azaz weblapon megjelenő képnézegető oldalt.
|
Néhány jó tanács a vetítési beállításokhoz
|
Házi feladat
|
A saját kirándulásotok képeiből készíts 800 ´ 600 képpontos gyűjteményt!
|
Nem vagyunk mindannyian profi fotósok, így gyakran előfordul, hogy a fényképeink nem tökéletesek, de a pillanat sajnos nem megismételhető, így az elkészített kép hibáit javítanunk kell.
Ehhez a hivatásos fotósoknak is számos igen nagy tudású képszerkesztő program
![]()
Ebben a leckében a leggyakrabban használt képjavítási módszereket mutatjuk be az XnView használatával.
|
A leckében átalakított képek letölthetőek a könyv honlapjáról, és így ti is kipróbálhatjátok az átalakításokat, közvetlenül megfigyelhetitek az eredményeit.
|
Fényerő
A legegyszerűbb megoldás a kép színeinek és fényviszonyainak javítására, ha a Kép menü
![]()
Például a szurikáta fényképezésénél a háttér jóval világosabb volt, mint maga az állat. Ilyenkor segít a világosítás.
Telítettség
A fényerőt állíthatjuk a telítettséggel együtt is, ekkor kicsit más értékek beállításával érünk el jó eredményt.
A Kép/Beállítások/Színárnyalat menüben is elérhető a részleteiben túl világos kép javítása.
A fényerő és a telítettség állításával is javíthatunk az albínó kengururól készített részleteiben túl világos képen.
Szintigazítás
Még jobb hatás érhető el, ha a kép világos és sötét részeinek eloszlását is figyelembe vesszük a kép javításánál. Ezt mutatja be a Kép/Beállítás/Szintek… menü.
Az oroszlánról készült képünk túl világos lett, ezért úgy javíthatjuk, hogy a sötét részek arányát megnöveljük. Ehhez a kevés eredetileg is sötét részt megnöveljük. Így egyenletesebb lesz a világos és a sötét részek aránya, a kép jobbá válik.
|
Életlenség
A kép életlenségén elég nehéz javítani. Ha
![]() ![]()
Piros szem
Akkor beszélünk piros vagy vörös szem jelenségről, ha a vakuval megvilágított képen az alany pont szembe nézett a vakuval, és emiatt a szemfenekének vörös színe látszik a pupillája nyílásában a megszokott sötét terület helyett. Az XnView programot felkészítették az ilyen problémák kezelésére, nagyon egyszerűen javíthatjuk ezt a hibát.
A korrekció szinte hibátlan eredményt ad, a szem természetes színe megmarad, az automatikus javítás a szem csillogását is megőrzi.
|
Házi feladat
|
Saját fotóid felhasználásával próbáld ki a leckében említett képjavítási módszereket!
|
kontraszt • Egy kép tónusskálája.
pixel • Magyarul képpont, a megjelenítő eszközön megjeleníthető legkisebb képelem, aminek a rövidítése az angol „picture element” kifejezésből.
|