5. évfolyam
|
LÉGY ÖNÁLLÓ!
|
|
A betűk után készítsünk néhány ábrát Teknőccel! Például rajzoljunk egy 20 egység oldalú négyzetet! Gondolom, már mondod is:
előre 20 jobbra 90 előre 20 jobbra 90
előre 20 jobbra 90 előre 20 jobbra 90
Az utolsó jobbra fordulást már nem kellett volna megadnom? Igazad van, de az igazi Teknőc mesterek azt szokták tanácsolni, hogy ha valamit rajzolunk, akkor ott és úgy célszerű a rajz készítését befejezni, ahogy elkezdtük. Ez a szokás bonyolultabb ábrák készítésénél nagyon hasznos lesz.
Sikerünkön felbuzdulva rajzoljunk hatszöget!
Kis gondolkodás után te is rájöhettél, hogy ekkor is körbe kell menni, azaz összesen 360 fokot kell fordulni. Hatszögnél 60 fokot kell hatszor, a négyzetnél 90 fokot négyszer fordulni. Tehát a következő utasítássor kell:
előre 20 jobbra 60 előre 20 jobbra 60 előre 20 jobbra 60
előre 20 jobbra 60 előre 20 jobbra 60 előre 20 jobbra 60
Hogyan rajzolnál szabályos nyolc- és tizenkétszöget?
|
|
Még végigolvasni is sok, nemhogy leírni!
A java viszont most jön! Rajzoljunk kört! Mi is a kör? Egy kicsit előre, egy kicsit fordulni, egy kicsit előre, egy kicsit fordulni... úgy, hogy kijöjjön a 360 fok a fordulásokból!
Igazad van! Teljesen felesleges ennyit írni. Éppen erre találták ki Teknőc kiagyalói azt, hogy képes legyen egy utasítássort megismételni előre megadott alkalommal is. Fenti példáinkat így lehet rövidebben leírni:
ismétlés 40 [ előre 20 jobbra 90 ]
ismétlés 60 [ előre 20 jobbra 60 ] ismétlés 80 [ előre 20 jobbra 45 ] ismétlés 12 [ előre 20 jobbra 30 ]
Sokkal kényelmesebb, nem? Ezt az utasítást úgy nevezték el, hogy ismétlési szerkezet
 . Általában oly módon kell használni, hogy leírjuk az ismétlés kulcsszót, mögé az ismétlés számát, majd szögletes zárójelek közé, amit meg kell ismételni. A rövidítéseként az ism használható. |
 KÉRDÉSEK, FELADATOK |
||||
|
|
TANÍTSUK MEG ÚJ DOLGOKRA!
Készítsünk egy olyan ábrát, amely 20, 30, 40, 50, 60 oldalhosszúságú négyzetekből áll!
A korábban tanultakon felbuzdulva ez lenne a sor
:
ismétlés 4 [ előre 20 jobbra 90 ]
ismétlés 4 [ előre 30 jobbra 90 ] ismétlés 4 [ előre 40 jobbra 90 ] ismétlés 4 [ előre 50 jobbra 90 ] ismétlés 4 [ előre 60 jobbra 90 ]
Gondolom, számodra is kényelmetlenné vált, hogy mindig le kell írni hasonló műveletsorokat, illetve egy, már begépelt sor legkisebb módosításához újra kell írni az egészet.
|
|
A felfelé
 és lefelé  mutató kurzor billentyűkkel lapozgathatsz a korábban beírt utasítások között. |
|
Az előző órán kiadott utasításokat persze ez sem hozza vissza.
Jól sejted, a megoldást már erre is kitalálták: megtaníthatjuk Teknőcöt új dolgokra, azaz készíthetünk eljárásokat, új, külön névvel rendelkező utasítássorokat!
|
|
Új eljárás
készítésére Teknőc memóriáját kell használnod. Ez az  lenyomásával megnyitható és be is zárható. |
|
Új eljárás készítésére a Teknőc memóriáját kell használnod. Ezt a szerkeszt eljárásnév parancs beírásával, vagy az Intézőben az objektum ELJÁRÁSOK ágára kattintva tudod kezdeményezni.
Figyelj
arra, hogy az új eljárást nem minden objektum ismeri majd fel, ha nem a főablakban készíted el!
eljárás négyzet
ismétlés 4 [ előre 20 jobbra 90 ] vége
Ha
kész, akkor nyomj  -t, vagy kattints a Vége menüre!
A négyzet eljárás most már használható, írd be:
négyzet
Azért még mindig van egy kis gond! Ez csak 20 egység oldalú négyzetet rajzol. Kell akkor egy 30, 40 stb. oldalt rajzoló is? Nem!
Egy eljárás használhatóságához szükséges, hogy az eljárásban szereplő értékek módosíthatók legyenek. Ezek röviden a változók.
|
|
Változó megadása
A változókat, amelyeknek nincs rögzített értékük, az utasításokhoz hasonlóan szintén egy névvel azonosítjuk: a név egy kettősponttal kezdődik – ebből tudjuk, hogy változóról lesz szó – és betűket, számokat tartalmazhat, egymás után, szóköz használata nélkül.
|
|
A változó
értékének megadásáról nekünk kell majd gondoskodni a program elkészítésekor. Ha ezt elfelejtjük, a futtató rendszerprogram figyelmeztetni fog bennünket.
A dolog kivitelezése sokkal egyszerűbb, mint ahogy ez a hosszú bevezető sejteti. Nézzük is meg rögtön, hogyan történik! A négyzet rajzolását már láttuk:
ismétlés 4 [ előre 20 jobbra 90 ]
Ha a négyzet oldalának hosszát szeretnénk változóként megadni, akkor a 20 helyett egy változót kell írni. A neve legyen :oldalhossz. Ugyanezt kell írni az eljárás neve mögé is.
|
|
Egy, már létező eljárást a memória
megnyitása után kiválasztva az  vagy az Elemek menü Szerkeszt pontját választva tudsz alakítani. |
|
Ezt írd be:
eljárás négyzet :oldalhossz
ismétlés 4 [ előre :oldalhossz jobbra 90 ] vége
A négyzet rajzolása most már így történik:
négyzet 20
Figyeled? Az :oldalhossz nevű változót írtuk a eljárás szó mögé az utasítás
megadásánál, míg itt már a 20 érték szerepel! Teknőc számára a szám azt jelenti, hogy ahol az :oldalhossz változónév szerepelt, oda helyettesítse be, adja értékül ezt a számot. Ezt nevezzük röviden értékadásnak.
Láttunk már hasonlót? Igen! Például az előre vagy jobbrautasítás esetén is így adtuk meg a változók értékét.
A gyulai vár egyszerűsített rajzát is könnyen elkészítheted Teknőc segítségével
Az eljárás meghívásakor megadott változókat paraméternek nevezzük. Egy új eljárás elkészítéséhez tehát általában az alábbi szerkezet szolgál:
eljárás eljárásnév paraméterek
utasítások vége
Az új utasítást felhasználva így kell elkészíteni az ábrasort:
négyzet 20
négyzet 30 négyzet 40 négyzet 50 négyzet 60 |
|
A kész munkádat a legközelebbi használatig el lehet mentened. Ezt a lehetőséget az
 gomb, vagy a Fájl menüpont Mentés pontja használatával választhatod ki. |
|
TEGYÜK MÉG ÁLTALÁNOSABBÁ!
Készítsünk házat! A ház nem más, mint egy négyzet, rajta egy háromszög. Kezdjük az aljával:
négyzet 80
Ez eddig nem volt nehéz. Nem fogadta el a gép? Pedig már korábban ezt az eljárást megírtuk és el is tároltuk! Igen ám, de kikapcsolás után a gép elfelejtette, ezért újra be kell tölteni a memóriájába.
|
|
A korábban elmentett munkádat újra beolvastathatod. Ezt a lehetőséget az
 gomb, vagy a Fájl menüpont Megnyitás pontja használatával választhatod ki. |
|
Ezután már működik a dolog. Az alja már megvan, csak vissza kellett hívni a négyzet eljárást.
Ez lesz a tető:
ismétlés 3 [ előre 80 balra 120 ]
Mentsd el a tetőt elkészítő eljárást háromszög néven!
Használj változót! |
|
A ház tehát ez lesz:
négyzet 80
háromszög 80
Még ez sem az igazi?
Egészítsd ki a programot úgy, hogy a tető a helyére kerüljön!
|
|
Nem lehetne esetleg a szabályos sokszögeket egy eljárással elkészíttetni? De! És ez is egyszerű!
Egyszerű? Emlékezz vissza, és számoljunk! Az oldal hosz-szát meg kell adni. Azt is meg kell adni, hogy hány oldalú legyen a sokszög – görög eredetű szóval a poligon. A fordulás szöge már nem kell, mert azt meghatározza az oldalak száma! Ez lesz az ismétlés száma is!
A háromszöghöz 120-at, a négyszöghöz 90-et, a hatszöghöz 60-at kellett fordulni. Ezt már kiszámoltuk egyszer.
Mennyit kell fordulni általában?
|
|
A teljes szöget, azaz a 360 fokot kell osztani az oldalak számával!
Az új eljárás elkészítve ez lesz:
eljárás poligon :oldalszám :oldalhossz
ismétlés :oldalszám ~ [ előre :oldalhossz jobbra 360/:oldalszám ] vége
Az ötszög rajzolása is egyszerű most már:
poligon 5 40
És a ház? Itt is szükséges a pontozott részen egy, a korábbihoz hasonló kiegészítés! Készítsd el!
poligon 4 80
... poligon 3 80
Mi változott meg? Miért nem jó a kapott ábra?
Javítsd ki a programot! |
|
KÉRDÉSEK, FELADATOK |
||||||||||||||
|
|
SZÖVEGELJÜNK!
Teknőc nem csak rajzolni tud, hanem számolni és szöveget kiírni is. Ehhez viszont nem a rajzlapot kell használnunk, hanem egy szöveges területet. Ez az írólapablak (röviden ía ) utasítással érhető el.
Ezt már láttad? Hát persze! Ez ugyanaz, mint ha az
 gombra kattintanál. A visszatérés is elérhető a rajzlapablak(röviden ra ) utasítással vagy az  gombbal. A köztes állapot fogad induláskor, ami újra beállítható az  gombbal.
Közvetlen módon is adhatunk változóknak értéket. Erre szolgál a globális változó
utasítás. Például az :oldalszám változó értékének az 5 számot így adhatjuk meg:
globális változó "oldalszám 5
Gondolom, rögtön észrevetted, hogy a kettőspont helyett a változó neve elé idézőjel került. Ez jelzi majd a rendszer számára, hogy a változóban lévő korábbi értéket át kell írnia arra, ami a neve után áll.
Ezután a poligon eljárás
már ismertként kezeli az :oldalszám változót. Vedd észre, hogy nyílt a memóriában egy ilyen nevű rekesz!
poligon :oldalszám 20
Ha
ki szeretnénk íratni egy változó értéket, akkor erre is van egy utasítás, ez a kiír (röviden ki ). Használata így néz ki:
kiír :oldalszám
A második sorba oda is írtam a kapott választ, amit te is látsz a képernyőn.
A kiír utasítás után írhatsz képletet is. Például ha kíváncsi vagy arra, hogy mit számolt ki az előbb a gép, akkor a 360 ötöd részét is kiírathatod:
kiír 360/5
De írhattál volna változót is az 5 helyére:
kiír 360/:oldalszám
Kiírathatsz szöveget is. Egy szó esetén ez egyszerű:
kiír "helló
A szó előtt az " itt is kell! Ha viszont ez több szóból áll, az kicsit bonyolultabb, például így lehetséges:
(kiír "Jó "napot "kívánok!)
HELYEZKEDJÜNK!
Teknőc helyzete, iránya, tollának színe, vastagsága, helyzete bizonyos feladatokban érdekes lehet. Ezen utóbbi jellemzőket már láttuk, és megismertük azt is, hogy hogyan kell ezeket megváltoztatni. Nézzük most összegyűjtve a helyzetével kapcsolatosakat!
Az, hogy Teknőc merre néz, nagyon fontos, ugyanis az „előre” számára mindig a pillanatnyi iránnyal megegyezőt jelenti.
Ha azt mondom neki: irány! 180 , akkor az azt jelenti, hogy bármerre is nézett, forduljon a képernyőn lefelé.
A képernyő egy adott helyét is meghatározhatjuk. Erre a matematikában már megismert koordináta-rendszert használjuk. A képernyő közepe, a t1 nevű Teknőc háza, a koordináta-rendszer origója. A többi Teknőc háza a születésük helye.
Az origón áthaladó, a nyugat-kelet irányú az x , míg dél-észak irányú egyenes az y tengely. Teknőc helyét így egy számpár adja meg: az x és y koordinátája. Az x koordinátát oszlopnak, az y -t sornak is nevezzük.
|
|
Vigyázz arra, hova helyezed át Teknőcöt! Könnyen eltűnhet, ha a látható területen kívülre helyezed el! Különösen figyelj tollának helyzetére, mert eközben is nyomot hagyhat!
|
|
Egy adott pontba a xypoz! utasítás teszi Teknőcöt, ami mögé a két koordinátát kell odaírnod.
A haza utasítás hasonlít ehhez, mivel bármerre is járt, oda megy vissza ahol született, és arra néz, amerre születésekor nézett.
Azt is jó lenne megállapítani, hogy milyen jellemzőkkel rendelkezik Teknőc. A dolog egyszerű: ezek kulcsszava azonos a beállítóval, csak éppen a végén álló felkiáltójelet kell elhagyni. Próbáljuk ki az irány utasítással! Írd be indítás után:
irány
Hiba: nem tudom mit kezdjek vele: 0.
Ezt látod rá válaszul. Miért? A jellemzőit visszaadó utasítások másként viselkednek, mint az eddigiek, mert valamilyen értéket adnak, ez éppen most a 0 volt.
Az itt használt irány utasítás egy függvény
, Teknőc helyzetétől függő értékkel rendelkezik, egy számértéket határoz meg számunkra: azt, hogy Teknőc mely irányba néz. A függvény legfőbb tulajdonsága az, hogy egy értéket ad meg, ezt hívjuk eredménynek vagy visszatérési értéknek. Ez példánkban egy szám, de lehetne egy szöveg, vagy akár egy logikai érték is. Jól emlékszel: ez utóbbi IGAZ vagy HAMIS lehet.
A hibát az okozta, hogy a kapott értékkel a fordító nem tudott mit kezdeni, nem tudta feldolgozni.
Ha például egy kiírás használja fel a visszaadott értéket, akkor már nem kapsz hibaüzenetet:
kiír irány
0
Az irányán kívül még meg tudja mondani, hogy a képernyő melyik sorában, melyik oszlopában áll, milyen színű a tolla, és az ír-e vagy nem.
Írasd ki Teknőc jellemzőit!
|
|
Munkádat az alábbi táblázat segítheti. Rendezzük azokat a függvényeket, amelyek Teknőc állapotát adják meg!
|
|
KÉRDÉSEK, FELADATOK |
||||||||||
|